Jahoda Sándor első verseskötete 2006-ban jelent meg, Etűdök üvegpoharakra címmel. A könyv új, egyedi hangot ütött meg – sajátos módon ötvöződik benne a hagyományos, romantikus költői attitűd a modern korszellemmel, a nagyvárosi élet keménységével és annak kritikájával.
Jahoda második verseskötetében követi az utat, melyen elindult: elszántan, saját érzéseivel és a világgal egyaránt farkasszemet nézve tárja elénk műveit, melyekben irónia és érzékenység, játékosság és komolyság harmonikusan keveredik egymással. A költő tükröt tart elénk, melybe maga is belenéz, gondolatvilága azonban nem merül ki a kritikában. Amellett, hogy néha vicces, néha szarkasztikus, máskor komoly, elgondolkodtató formában rávilágít az élet furcsaságaira, fonákságaira; megszállottan keresi a tökélyt, az esztétikumot, a harmóniát.
Jahoda Sándor talán legsajátosabb költői eszköze a szójáték, mely azonban gyakran több puszta játéknál – ennek segítségével igyekszik rávilágítani mélyebb összefüggésekre.
Nagy költői tudatossággal használja az ellenpontozást is, amint arra Balázs Tibor – aki az Accordia és Littera Nova kiadók vezetőjeként méltatta a kötetet – felhívta a figyelmet.
A költő szívesen téveszti meg olvasóit saját sztereotípiáik segítségével: mikor mély mondanivalót várunk, poénos csattanót kapunk, látszólag játéknak induló költeményei pedig gyakran komolyra fordulnak. Jahoda mindig tud meglepetést szerezni.
Új kötetében a különböző hangulatú versek a hét napjai szerint kerültek besorolásra, s mire hétfőtől vasárnapig jutunk, átélhetünk fájdalmat, örömöt, szerelmet, vallási áhítatot, filozófiai szkepticizmust, lelki vívódást… és még sok minden mást. Racionalitás és filozófiai mondanivaló jól megfér itt a spontán, őszinte érzelemkifejezéssel, a tudatos szerkesztés lendülettel párosul.
Megnevettet és elgondolkodtat, elbűvöl és arcul csap… a Mennyei fél-ing kapható a könyvesboltokban (pl. Írók Boltja)
